A 802.11ac 2013. év végi megjelenése sok újdonságot hozott a vezeték nélküli oldalon, azonban most először kell nagyobb figyelmet szentelni a hozzáférési pontok vezetékes oldalának is.

Free Wi-Fi zone

Bár weboldalunk alapvetően vezetékes technológiákkal foglalkozik, ezeknek időnként vezeték nélküli technológiákat kell kiszolgálniuk. A 802.11ac hozzáférési pontok megjelenésével először léptük át az 1 Gbps-os elméleti sebesség határt, melynek nem is az a fő célja, hogy egy-egy felhasználó sebességét képesek legyünk növelni, hanem inkább az, hogy egy AP több felhasználót legyen képes kiszolgálni. Túl azon, hogy az új technológia az RF közeg tervezésénél is sok változást és kihívást hozott, a vezetékes oldalon is gondolkodásra serkenti a hálózattervezőket. Ugyanis ezt a több gigabites sebességet valahogyan el kell juttatnunk a hozzáférési ponttól a hálózati aktív eszközig. Nem is beszélve arról, hogy a 802.11ac hozzáférési pontok nagyobb energia igényűek (802.3at PoE+), amelyet szintén a vezetékes infrastruktúrának kell kiszolgálnia.

A TIA TSB-162 kábelezési ajánlása a vezeték nélküli hozzáférési pontokhoz 2006-ban jelent meg, még azelőtt, hogy az IEEE hivatalossá tette volna a 802.11n Wi-Fi specifikációkat. Azóta azonban már itt a 802.11ac, kopogtat a 802.11ad, így a kábelezési ajánlás is elavulttá vált, szükséges volt annak felülvizsgálata. A TSB-162-A (Telecommunications Cabling guidelines for wireless access points) ajánlásokat fogalmaz meg a vezeték nélküli hozzáférési pontok kábelezésének a topológiára, tervezésre, telepítésre és tesztelésre vonatkozóan. Mivel az „ac” technológiával elérkeztünk oda, hogy a kívánt sávszélesség meghaladja a legszélesebb körben telepített Cat5e és Cat6 kábelek képességeit, az új ajánlás már Category6A (vagy jobb) vagy két OM3 (vagy jobb) multimódusú optikai szál telepítését javasolja minden egyes AP-hez. Ezek a kábelezések képesek kiszolgálni az „ac” technológia által nyújtott maximális aggregált 6.77 Gbps-ot.

switch

No de mi a helyzet az aktív eszköz oldalon? Az 1 Gbps utáni következő lépés a 10 Gbps, azonban még jelenleg is meglehetősen drágának számítanak a 10 Gbps-os eszközök, ha az ár/port arányukat nézzük. Nem véletlen, hogy az aktív eszköz és a kábelezési rendszer gyártók felől is egyre többet halljuk a 2.5 és 5 Gbps-ot, mely talán a meglévő kábelezési rendszereken is használható lesz és ár/port tekintetben is valahol az 1 Gbps és a 10 Gbps között helyezkedik el. Másik megoldás, melyet szintén gyakran látunk 802.11ac hozzáférési pontokon az az, hogy 2db 1 Gbps-os interfésszel rendelkeznek és azokon port aggregációval oldják meg a nagyobb sávszélesség igény kiszolgálását. Ehhez azonban az kell, hogy minden egyes AP-hez 2db minimum Cat5e vagy Cat6 kábelt húzzunk. Továbbá nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az „ac”-s eszközök tápellátás igénye jóval magasabb, mint a korábbi 802.11a/b/g/n eszközöké volt, így a kábelezésnek alkalmasnak kell lennie PoE+ (802.3at) továbbítására is.

Láthatjuk tehát, hogy ma már egyáltalán nem csak az RF technológiákat kell részletesen ismernünk, amikor Wi-Fi hálózat tervezésébe fogunk, hiszen a vezetékes oldalon is magasabbak az elvárások.

 

Print Friendly, PDF & Email
Ha hasznosnak találod a bejegyzést segíts másokat, hogy értesüljenek róla.