A Category 8 kábelezési rendszerekről egyre többet hallunk mindennapi munkánk során. Sok igazságot és sok marhaságot. Még mielőtt az “úgy hallottam” téves információk túl mélyen beivódnának a szürkeállományokba, elkezdjük sorozatunkat “a Category 8 világa” címmel, ahol folyamatosan új és VALÓS (!!!) információkkal szolgálunk.

Az első pár részben egy-egy olyan kérdésre adunk választ, amelyek segítenek az alapok megértésében és a főbb tévhitek eloszlatásában. Kezdjünk is bele…

Kérdés: Miért kell nekünk igazából a Category 8?

Válasz: Egyértelműen nem a hozzáférési hálózatokban, hiszen ott még vígan elvagyunk a Cat5e (1Gbps) vagy akár a Cat6A (10Gbps) kábelezésekkel. A Cat 8 hajtómotorja az adatközpontok, a megnövekedett adatmennyiség és az ezzel járó adatsebesség igény. Bár az adatközpontokban a 40Gbps rézkábeles átvitel már korábban is rendelkezésre állt twinax kábeleken (40GBase-CX4), ezekkel az áthidalható maximális távolság mindössze 7m. A rugalmasabb adatközponti kialakítás miatt felmerült az igény a 40Gbps elvitelére nagyobb távolságra is réz alapú kábelezéssel, ugyanis a 7m-es limit nem teszi lehetővé az end-of-row racksorok kialakítását. A nagy portsűrűség elérése is cél, ahol a Category 8 kábelezési rendszer egyértelműen előnyt élvez a twinax-al szemben, ami jóval nagyobb helyigényű. További előnye a Categoy 8 rendszernek a twinax-al szemben, hogy teljes mértékben gyártófüggetlen. Ha a Category 8 kábelezés egyik végén a switch “A” gyártó terméke, a másik végen “B” gyártóé, a kábelezési rendszer pedig “C” gyártótól származik, a rendszer minden további konfiguráció nélkül működni fog. 2012-ben ezért döntött úgy a TIA TR-42.7 munkacsoportja, hogy elkezdik a 40Gbps-os sodrott érpáros kábelezési rendszer kifejlesztését, a Category 8-at.

 

Print Friendly, PDF & Email
Ha hasznosnak találod a bejegyzést segíts másokat, hogy értesüljenek róla.