A mai eldigitalizálódott világunkban már nem tudunk kommunikációs hálózatok nélkül létezni. Szükségünk van rájuk a privát és munkahelyi életünkben egyaránt: telefonáláshoz, email kommunikációhoz, de éppúgy a hivatali ügyintézéshez vagy bármihez. Ha megszűnik valamely kommunikációs csatornánk, romlik a hatékonyságunk, nem tudunk elintézni dolgokat, elérni embereket, ráadásul még jó fel is idegesítjük magunkat. Teljesen mindegy, hogy milyen végberendezést használunk, előbb vagy utóbb az adatok optikai hálózatokat fognak érinteni. Vajon hol lesz a leggyengébb láncszem ezeken a hálózatokon?

Az optikai hálózatokat egyre nagyobb sávszélességek átvitelére tervezzük, azonban ezzel fordított arányban áll azok maximális csillapítása. Bár a szabványok meglehetősen konzervatívan írják elő ezeket a maximális csillapítás értékeket, a mai korszerű hálózatoknál már annyira elképzelhetetlenül alacsonyak, hogy az összeköttetés minden elemének a maximumot kell teljesítenie. Míg 1Gbps (1000BASE-SX) átvitel esetében több mint 3,5dB lehet a link csillapítása, addig a 40Gbps (40GBASE-SR4) problémamentes átviteléhez már csak 1,5 dB a megengedett legnagyobb beiktatásos csillapítás OM4 szálak használata esetén (részletesebben lásd. itt). Gondoljunk csak bele, hogy a TIA-568-C szabvány 0,75dB-t enged egyetlen optikai adapter (értsd: egy csatlakozás) maximális csillapítására. Ahhoz, hogy elérhessük egy komplett link esetében a 1,5dB-t, minden egyes komponensnek a maximális teljesítményt kell nyújtania. Ezeknél a rendszereknél a leggyengébb láncszem már maga az optikai csatlakozó lesz!

Csak viszonyítás képen az emberi hajszál átmérője 15…150µm, míg egy tipikus irodai környezetben a szálló por (szennyeződések) átlagos átmérője olyan 2,5…10µm körül van. Viszont az optikai kábelek szálmagja, ahol a hasznos információ jó része halad, típustól függően 9…62,5µm. Látható, hogy a levegőben szálló szennyeződések már jelentős problémát okozhatnak az optikai csatlakozók felületén, ami növeli azok csillapítását, ezzel a teljes link csillapítását, ami előidézheti az átviteli sebesség csökkenését, vagy akár a kommunikáció teljes szétesését. Na ezt viszont nagyon nem szeretnénk…

Honnan jöhetnek a szennyeződések?

Sokan láttunk már optikai hálózatos “szakembert”, aki a szép kockás flanel ingében törölte “tisztára” az optikai csatlakozó felületét azzal a felkiáltással, hogy “Jó lesz ez így kérem, hagyjuk a maszlagot!”Arra persze nem gondolt, hogy a ruhája tele van szennyeződéssel, a bőréről átszivárgott zsírokkal, szálakkal, stb. Másik tévhit, hogy úgyis van porvédő sapka a patch kábelen, a gyárból meg tuti tisztán kaptuk. De tudja-e valaki biztosan, hogy mi lehetett abban a porvédő sapkában korábban? Az sem jelent semmit, ha megtisztítottuk a kábelen a csatlakozó felületét, majd csatlakoztattuk az aktív eszközhöz. Ugyanis a szennyeződések a csatlakozó felületek fizikai kontaktusa miatt vándorolnak egyikről a másikra, a héj felől a mag felé, és így tovább. Az alábbi képsoron jól látható, mi történik egy gondosan megtisztított csatlakozóval, miután a “tipikus” patch kábelünket csatlakoztattuk hozzá. És ha ezt a “tipikus” patch kábelt egy több millió forintos aktív eszköz 40Gbps-os portjához csatlakoztatjuk???

Forrás: http://www.flukenetworks.com

Mi a megoldás?

Ez a probléma különösen az előzőekben is említett, alacsony megengedett maximális csillapítású összeköttetések esetén kritikus, tehát jellemzően az adatközpontokban. De mit is tehetünk ellene? Azon túl, hogy különös körültekintéssel bánunk az optikai csatlakozókkal, két egyszerű dolgot: tisztítunk és ellenőrzünk! Azonban nem árt ezeket is egy kissé körüljárni, hiszen szakavatott kollégánk flanel inges tisztítása nem éppen a legprofibb megoldás. Sőt, a manuális optikai mikroszkópok is erősen korlátozott képességekkel bírnak, arról már nem is beszéljünk, hogy szabad szemmel ezeket a szennyeződéseket nem látjuk.

Kezdjük a tisztítással

Ehhez két dologra van szükségünk, tisztító kendőre és oldószerre. Oszlassunk el megint pár tévhitet, például a sűrített levegős tisztítással kapcsolatban. Ez egyrészt tartalmaz egy csomó szennyeződést, vagy akár olajat, másrészt inkább csak arra jó, hogy a koszt áthelyezze máshová. De el nem tünteti. Másik tévhit az un. száraz tisztítás, amit ha profik vagyunk nem a pólónkkal, hanem szálmentes kendővel végzünk. Ez azonban statikus töltést ad a csatlakozó felületének, ami inkább vonzza a koszt mint taszítja. Oldószerként használhatunk isopropil alkoholt (IPA), de ez sajnos vizet von ki a környezetéből, ami szépen ott is marad a csatlakozó felületén. Használjunk speciálisan erre a célra kifejlesztett oldószert, amit majd száraz kendővel töröljünk le a csatlakozóról. Persze csak néhány mozdulattal, hiszen nem akarjuk, hogy az statikusan feltöltődjön. Ha optikai portot szeretnénk tisztítani, akkor ahhoz vagy szálmentes pálcát vagy speciális mechanikus port tisztítót érdemes használni.

Forrás: http://www.flukenetworks.com

Ellenőrzés

Hogy mi az ami tiszta és mi az ami koszos, elég szubjektív kérdéskör. Szerintem tiszta az autóm, a feleségem szerint koszos. Szerintem tiszta az irodám, a főnököm szerint koszos. A gyerek szerint tiszta a szobája, szerintem meg koszos. Hosszú folyamat volt, mire az iparág kifejlesztett egy olyan ellenőrzési folyamatot, ami egy viszonylag szubjektív megítélésű dolgot objektíven ábrázol. Az IEC61300-3-35 szabvány az, ami lehetővé teszi, hogy akár PASS/FAIL kiértékelést alkalmazzunk az optikai csatlakozó felületek szennyezettségével kapcsolatban. A csatlakozók és a szálak típusa alapján két csoportra osztja a szennyeződéseket: 1) karcolások, melyek maradandóak és 2) szennyeződések, melyek remélhetőleg eltávolíthatóak. Ezek mennyisége az adott felületi zónában (mint szálmag, szálhéj és érintkező felületek) fogja eldönteni, hogy az adott csatlakozó megfelelt (PASS) vagy sem (FAIL). A szabvány ad iránymutatást a manuális kiértékelésre is, de azért a korszerű mikroszkópok ezt képesek automatikusan elvégezni.

Forrás: http://www.flukenetworks.com

Konklúzió

Hiába használunk sok milliós aktív eszközöket sok gigabites portokkal, hiába növeljük szervereink teljesítményét az egekig, ha a leggyengébb láncszem az összeköttetésben az 1-2000 Ft-os optikai csatlakozó lesz. Szánjuk rá az időt és a technikát, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy kiiktattuk a leggyengébb láncszemet a kommunikációs hálózatunkból. Ellenőrizzük és tisztítsuk meg minden esetben az ÖSSZES optikai csatlakozóknak, legyen az patch kábel, aktív eszköz interfésze, patch panel portja, vagy akár a mérőműszerünk csatlakozója.

 

Print Friendly, PDF & Email
Ha hasznosnak találod a bejegyzést segíts másokat, hogy értesüljenek róla.