A 40GBASE-SR4 és a 100GBASE-SR10 megjelenéséig elegendő volt egy szálpár az átvitelhez, ahol az egyiket adásra a másikat vételre használtuk. A 40G és 100G átvitel azonban un. parallel optikát használ, azaz míg az előbbinél 2×4 optikai szálra (4x10G adás-vétel), az utóbbinál 2×10-re van szükségünk. Erre a feladatra kiváló megoldás a 12 szálas MPO csatlakozóval ellátott optikai link, ahol egyetlen egyre van szükség pl. a 40Gbps-os átvitelhez. A későbbi gazdaságos fejleszthetőség miatt az adatközpontokban már jó ideje MPO megoldásokat használnak annak ellenére, hogy sok helyen csak 10Gbps-os optikai átvitelek vannak. A 12 szálas MPO trönkök végén lévő MPO kazetták osztják szét a 12 szálat kettesével a 10GBASE modulokhoz. Ha a későbbiek során át kell térni a 40 vagy 100G-re, akkor egyszerűen az MPO kazettákat MPO patch kábelekre kell cserélni.

Hiába nem használjuk jelenleg ezeken az MPO linkeken az összes szálat, elegendő egyetlen szál meghibásodása ahhoz, hogy a teljes összeköttetés leálljon, hiszen az MPO csatlakozó miatt egyben kell kezelnünk mind a 12 szálunkat. Látható, hogy az ilyen rendszerek esetében még fontosabb a minőség és a megbízhatóság.

  1. Minden esetben ellenőrizzük az optikai csatlakozók felületét mikroszkóppal. A szennyeződések vándorolnak az egyik csatlakozóról a másikra, vagy a 12 szálas MPO egyik száláról a másikra. Ellenőrzés és tisztítás!
  2. Minősítsük az optikai linkeket a vonatkozó szabványok szerint. Hiába használunk gyárilag szerelt kábeleket, a szennyezett csatlakozók, a kis hajlítási sugár, törés és szakadás a telepítés velejárója lehet.
  3. A szabványokban csak ajánlás, erősen javasoljuk a teljes optikai szakasz karakterizálását, köznyelven OTDR-es mérését. Ezzel kiszűrhetők az átviteli zajokat okozó nagy reflexiójú események.

 

Print Friendly, PDF & Email
Ha hasznosnak találod a bejegyzést segíts másokat, hogy értesüljenek róla.