Szótár

Ha bizonytalan vagy, hogy egy-egy szakmai kifejezés vagy rövidítés mit is jelent, keress rá az alábbi, folyamatosan bővülő listákban.

Segíts, hogy folyamatosan bővülhessen a szótár. Ha van javaslatod, csak sorold fel az oldal alján és mi rövidesen megjelentetjük.

Rézhálózatok

Az alábbiakban abc sorrendben találod a rézhálózatokkal kapcsolatos kifejezéseket és rövidítéseket, melyek magyarázatát a címke lenyitásával olvashatod.

8P8C

8 position 8 contact. Moduláris 8 érintkezős csatlakozó, sodrott érpárok és szalagkábelek végződtetéséhez. Nem összekeverendő az RJ45-el.

AWG

American wire gauge, az 1857-ben szabványosított amerikai huzalmérték. Minél nagyobb a kábel AWG száma, annál kisebb a vezető átmérője. Egy nem túl bonyolult képlettel át lehet számolni a huzalátmérőt AWG-be.

konvertáló

Channel

A strukturált kábelezésnél Channel-ként definiáljuk a teljes átviteli csatornát, azaz a két aktív eszköz közötti kábel szakaszt. Ez tartalmazza a kábelezés mindkét végén az eszköz patch kábeleket is. A TIA-568-C.2 alapján maximális hossza 100m lehet. Channel mérést hibakereséskor, illetve a teljes átviteli út minőségének ellenőrzésekor használunk, tehát ha pl. kíváncsiak vagyunk arra, hogy képes-e a kábel átvinni az 1000BASE-T-t. Átadás-átvételi mérésekkor soha nem használunk Channel mérést, ugyanis a patch kábelek eltávolításával a mérés érvényét veszti.

Consolidation Point

A konszolidációs pontok, hasonlóan a többfelhasználós telco végződtetésekhez (Multi User Telecom Outlet Assembly, MuTOA) a strukturált kábelezési rendszerek flexibilitását biztosítja. Egyre nagyobb igény mutatkozott az olyan rendszerek iránt, amelyek képesek követni az irodaépületekben történő mozgásokat, bővítéseket és változásokat. Egy csatlakozási felület az épület kábelezése és a berendezés kábelezése között megoldja ezeket a problémákat. A közeli csatlakozási pontok erősen befolyásolják a NEXT Loss teljesítményét, ezért az ANSI/TIA-568-C.2 szabvány meghatároz egy minimális hosszat (5 m) a konszolidációs pont és a végpont között.

Delay Skew

Megadja, hogy a több érpáras kábel érpárainak jelkésleltetései közötti különbséget. Általában a leggyorsabb érpárhoz viszonyítva adja meg a többi érpárt.

Insertion Loss

Beiktatásos csillapítás. A kábelbe becsatolt és a kábelből kicsatolt jelek 10x logaritmus aránya. A kábelhosszával és a frekvenciával arányosan növekszik. Decibelben fejezzük ki, minden 6dB-nyi csillapítás növekedés a jel feleződését eredményezi.

Length

Kábelhossz. Rézkábelek esetében a kábel hosszát a legrövidebb érpár mérési eredménye alapján kell figyelembe venni. A TIA/EIA-568-C.2 szabvány specifikálja a maximális Permanent Link hosszat, ami 90 m, illetve a maximális Channel hosszat, ami 100 m. A szabvány 10% bizonytalanságot megenged, egyrészt az NVP (jelterjedési együttható) bizonytalansága, másrészt a fizikai és elektromos hossz közötti különbség miatt. Réz és optikai kábelek esetében is a sodrás miatt mért hossz eltér a kábel fizikai hosszától. Az ISO/IEC 11801:2002 szabvány nem specifikálja a hossz mérést, hiszen az aktív eszközök nem törődnek a kábelhosszal. Ők csak a kábel csillapítását, a jelkésleltetést, és a jelkésleltetések közötti különbséget érzékelik.

Módosított (1 csatlakozós) Permanent Link

A szabványok jelenleg kétféle elrendezési definíciót fogalmaznak meg strukturált kábelezés esetében, ez a Channel és a Permanent Link. Azonban egyre több esetben találkozni olyan kábelezésekkel, ahol a kábel egyik vége patch panelben, a másik viszont RJ-45 dugóban végződik (AP-k kábelezése, épület automatika, IP kamerák, stb.). Ezt hívjuk Módosított Permanent Linknek, vagy 1 csatlakozós Permanent Link-nek.

Bővebben

NEXT

Közelvégi áthallás. Azt fejezi ki, hogy az egyik érpárról egy másikra átkerülő zavaró jel között mekkora a különbség ugyanazon a végen mérve. Tehát igazából ez a NEXT Loss. Decibelben fejezzük ki, minél nagyobb a NEXT Loss értéke, annál jobb az izoláció az érpárok között, tehát annál jobb a kábel. Minden érpár kombinációban mérjük a kábel mindkét végén.

NVP

Nominal Velocity of Propagation, azaz névleges jelterjedési együttható. Ez egy százalékos érték, ami azt adja meg, hogy egy adott kábelben a fény vákuumban mért sebességének hány százalékával terjed a jel. Tehát egy 70%-os NVP-vel rendelkező rézkábelben 299 792 458 m/s x 0.7 ≈ 210 000 km/s sebességgel halad a jel. Az NVP tehát csak és kizárólag a kábelhossz mérését befolyásolja.

Permanent Link

A Permanent Link (ahogyan az elnevezés is mutatja) a strukturált kábelezés fixen telepített, tehát a patch kábelek nélküli része. Maximális hossza a TIA-568-C.2 szabvány alapján 90m lehet. Kábelezési infrastruktúra gyártók általában ezt követelik meg rendszergaranciás mérésként. Attól függően, hogy hol alkalmazzuk, lehet:

  • 2 csatlakozásos Permanent Link, amely a patch paneltől a fali aljzatig tart
  • 3 csatlakozós Permanent Link, amely a patch panel és a fali aljzat között még egy csatlakozást (CP, azaz Consolidation Point) tartalmaz, például egy padlócsatlakozót
  • 2 csatlakozós adatközponti Permanent Link, amely két patch panelt köt össze
Propagation Delay

Jelkésleltetés. Megadja, hogy a jel mennyi idő alatt jut el a kábel egyik végétől a másikig. A hossz mérés alapja, bár ahhoz még tudnunk kell a jel terjedési sebességét az adott közegben. Sodrott érpáras kábelek esetében ezt az NVP adja meg a vákuumhoz viszonyított százalékos értékben.

Return Loss

Reflexiós csillapítás. Az érpárokba csatolt jel visszaverődését fejezi ki decibelben. Reflexiót rézkábelekben az impedancia változás okoz. Minél nagyobb az impedancia változása a kábelen vagy a csatlakozóknál, annál nagyobb a reflexió.

RJ45

Registered Jack. Elsőként az USA-ban az USOC (Universal Service Ordering Code) definiálta az RJ csatlakozókat, telekommunikációs rendszerekhez. Többféle változata létezik, pl. RJ11, RJ14, RJ48 vagy RJ45. Épületen belüli 4 szimmetrikus 100ohmos sodrott érpáras rendszerekhez az RJ45 csatlakozókat használjuk. Kétféle bekötést definiál a szabvány, a T568A-t és a T568B-t.

Split pair

Osztott/hasított érpár. Egy viszonylag nehezebben detektálható kábelbekötési hiba, ugyanis a csatlakozók érintkezői galvanikusan össze vannak kötve, tehát az 1-es az 1-essel, a 2-es a 2-essel, stb. Azonban az erek vagy érpárok sorrendje nem az előírásnak megfelelő, ami áthallást (vagy videó jel esetén interferenciát) okoz. Tipikus példa strukturált hálózatok esetében, ha a csatlakozó érintkezőire az érpárokat sorban fejtjük ki, nem az előírt 1-2, 3-6, 4-5, 7-8 sorrendben.

T568A és T568B

Meghatározza, hogy a 8P8C moduláris csatlakozó érintkezői a sodrott érpáras kábel melyik ereihez csatlakoznak. A TIA/EIA-568 szabvány kétféle bekötési sémát definiál, a T568A-t és a T568B-t. A szabvány a horizontális kábelezéshez a T568A-t javasolja, amely teljesen kompatibilis az Amerikában igen elterjedt 1 és 2 érpáras USOC rendszerekkel. A T568B bekötési séma megfelel a korábbi AT&T 258A (Systimax) bekötésnek.

U/FTP, S/UTP, F/UTP, SF/UTP, S/FTP

Az ISO/IEC 11801:2010 szabvány Annex E kiegészítésében szereplő kábeltípus jelölések. A perjel előtti rész a teljes kábelre vonatkozik, a perjel utáni pedig az érpárokra. U=árnyékolatlan, F=fólia árnyékolás, S=fonott “harisnya” árnyékolás, TP=sodrott érpár. Tehát például az F/UTP kábel árnyékolatlan ereket és a külső burkolata alatt fólia árnyékolást takar (korábban ezt hívtuk FTP kábelnek).

Wiremap

Huzaltérkép vagy más néven érpár bekötés. Segítségével megállapítható, hogy a kábel erei folytonosak-e, illetve van-e bármiféle bekötési hiba, mint pl. ércsere, érpárcsere, rövidzár vagy szakadás.

Optikai hálózatok

Az alábbiakban abc sorrendben találod az optikai hálózatokkal kapcsolatos kifejezéseket és rövidítéseket, melyek magyarázatát a címke lenyitásával olvashatod.

Akceptancia szög

Más néven határszög. Egy multimódusú optikai szál esetében van egy olyan meghatározott szögű kúp, amelyen belül érkező fénysugarak az optikai szál magjában maradva továbbítódnak. Azon fény nyalábok esetében, amelyek ezen a kúpon kívülről érkeznek, nem valósul meg a teljes visszaverődés a mag-héj átmeneten, így kilépnek a szálmagból. Ennek a kúpnak a félszögét hívjuk akceptancia vagy határszögnek.

Chromatic dispersion (CD)

Kromatikus diszperzió, azaz színszóródás. Mivel a monomódusú optikai szálakban a módus diszperzió nem jelentkezik, az átviteli sebesség és távolság limitálásában a kromatikus és a polarizációs módus diszperzió szab határt. A különböző hullámhosszúságú (színű) fények a szálban különböző sebességgel haladnak, egyrészt a szál anyagi másrészt a hullámvezető tulajdonságai miatt. Ez a fényimpulzusok kiszélesedését, azaz diszperzióját eredményezi, aminek hatására az impulzusok összemosódnak, interferenciát okozva. Kromatikus diszperzió már alacsonyabb átviteli sebességű (pl. 10Gbps) nagytávolságú összeköttetések esetén is jelentkezik. Megoldást a különböző diszperzió eltolásos szálak (DSF, NZDSF) jelentenek.

Dispersion-shifted fiber (DSF)

Diszperzió eltolásos szál, az ITU-T G.653-ban specifikálva. A szilícium-dioxid alapú monomódusú optikai szálak anyagi és hullámvezető diszperziója 1300 nm-es hullámhosszon kioltja egymást, azaz ezen a hullámhosszon jelentkezik legkevésbé a fényimpulzusok szóródása, ami a nagysebességű átvitelek egyik legmeghatározóbb ellensége. A diszperzió eltolásos szálak esetében ezt a nulla diszperziós hullámhosszat különféle adalékanyagok diffundálásával eltolják az 1550 nm-es, minimális csillapítású tartományba. Ez igen jó hatással van az átvitelre, hiszen a szál alacsony csillapítású és zéró diszperziójú az adott hullámhosszon. Hátránya, hogy hullámhossz osztásos rendszerek esetében (WDM) intermodulációs torzításokat okoz.

Encircled Flux (EF)

Az Encircled Flux (EF) szabályozza, hogy mérés során hogyan kell egy multimódusú optikai adóból a fényt a szálba csatolni. Megfelelően szabályozott becsatolás nélkül a mérési bizonytalanság igen magas lehet, hiszen különböző fényforrások különböző átmérőben csatolnak fényt a szálba. Ha a fény nyaláb túlzottan nagy átmérőjű, érzékenyebb a hajlításokra és a rosszul központosított csatlakoztatásokra. Tehát a mérésünk túl pesszimista lesz. Ha a fény nyaláb túl kis átmérőjű, az előbb említett hibákon gond nélkül áthalad, tehát a mérésünk túlzottan optimista lesz. A megoldás, hogy olyan fényforrást illetve referencia mérőkábelt alkalmazunk, amelyek EF kompatibilisek.

Fresnel reflexió

Ha egy optikai szálban a fény különböző törésmutatójú közegek határfelületéhez érkezik, a fény egy része visszaverődik, azaz reflektálódik. Ezt a jelenséget hívjuk Fresnel reflexiónak.

Mode Field Diameter (MFD)

Módusmező átmérő. Egy optikai szálban a fény nem kizárólag a magban terjed, hanem kis része a héjban is a meg-héj átmenet közelében. A módusmező átmérő gyakorlatilag azt határozza meg, hogy a fény milyen átmérőben terjed az optikai szálban. Az MFD meghatározására a fény intenzitás eloszlás Gaussian megközelítését alkalmazzuk.

Módus diszperzió

A diszperzió a jel szóródását jelenti, ami optikai szálak esetében a fényimpulzusok kiszélesedését, ezáltal átlapolódását, vagyis interferenciáját okozza. Multimódusú optikai szálakban a viszonylag nagy szálmag átmérő miatt (62,5µm vagy 50µm) a fény több útvonalat jár be, azaz több módus terjed. Mivel ezek a módusok a különböző útvonalhossz miatt különböző futásidővel rendelkeznek, ez a jelenség az impulzusok szóródását, azaz Módus diszperziót okoznak.

Monomódus

Monomódusú optikai szálaknak igen kicsi a szálmag átmérőjük, tipikusan 8-10,5µm között van, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen “fénysugár”, azaz módus terjedjen az optikai szálmagban, bár ez lehet különböző frekvenciájú (vagyis hullámhosszúságú). Hiába sokkal kisebb átmérőjű a szálmag, mint a multimódusú szálak esetében, a módus szóródás nem jelentkezik, így ezek a szálak sokkal nagyobb sávszélesség és távolság áthidalására képesek. Olyasmi, mint egy rendesen szabályozott autóút, ahol sávokba rendezve haladnak az autók egy nyomvonalon, elkerülve így a káoszt és ezáltal a lassuló forgalmat. Az ISO/IEC szabványrendszer osztályozza a monomódusú szálakat (OS1 és OS2). Mivel diszperzió más fajtái (CD és PMD) a monomódusú szálak esetében is megjelennek, az átvihető távolság és adatsebesség itt is korlátos. Az ITU/T több különféle speciális száltípust is definiál, pl. a diszperzió eltolásos (DSF) vagy a non-zero diszperzió eltolásos (NZDSF) szálakat.

száltípusok

Multimódus

Multimódusú optikai szálakban a viszonylag nagy szálmag átmérő miatt (62,5µm vagy 50µm) a fény képes több útvonalat bejárni, azaz több módus terjed, ezért hívjuk multimódusú kábeleknek. A nagyobb szálmag átmérő miatt egyszerűbb a kezelése és használható rajta az olcsóbb, LED fényforrás is. A nagyobb átmérő nem jelent nagyobb kapacitást, sőt. A több módus miatt megjelenik a hosszfüggő módus diszperzió, ami nagymértékben csökkenti az átvihető sávszélességet és az áthidalandó távolságot. Olyan ez, mint egy jó széles autópálya, amin nincsenek felfestve a sávok és mindenki arra megy, amerre akar. Csak éppen ez miatt nagyon lassan érjük el a célunkat. Az ISO11801 szabvány kategorizálja a multimódusú optikai szálakat (OM1, OM2, OM3), illetve a TIA-492-AAAD specifikálja az OM4-et. A különböző kategóriájú szálaknak különböző a módus sávszélességük (modal bandwidth). Patch kábelek esetében gyakran a kábel burkolat színe segít megállapítani a szál típusát.

száltípusok

Non-zero dispersion-shifted fiber (NZDSF)

Diszperzió eltolásos szál, az ITU-T G.653-ban specifikálva. A szilícium-dioxid alapú monomódusú optikai szálak anyagi és hullámvezető diszperziója 1300 nm-es hullámhosszon kioltja egymást, azaz ezen a hullámhosszon jelentkezik legkevésbé a fényimpulzusok szóródása, ami a nagysebességű átvitelek egyik legmeghatározóbb ellensége. A diszperzió eltolásos szálak esetében ezt a nulla diszperziós hullámhosszat különféle adalékanyagok diffundálásával eltolják az 1550 nm-es, minimális csillapítású tartományba, de ez WDM rendszerek esetében intermodulációt okoz. Ezt a problémát küszöbölik ki az NZDSF szálak, (NZD+ és NZD-), melyek a nulla diszperziós pontot az 1550 nm-től kissé felfelé vagy lefelé tolják el (tipikusan 1510 és 1580 nm között).

Numerikus Apertúra (NA)

A numerikus apertúra egy dimenzió nélküli szám, mely gyakorlatilag azt határozza meg, hogy egy adott optikai szál milyen szögben érkező fénysugarakat képes továbbítani. Egy multimódusú optikai szál esetében van egy olyan meghatározott szögű kúp, amelyen belül érkező fénysugarak az optikai szál magjában maradva továbbítódnak. Azon fény nyalábok esetében, amelyek ezen a kúpon kívülről érkeznek, nem valósul meg a teljes visszaverődés a mag-héj átmeneten, így kilépnek a szálmagból. Ennek a kúpnak a félszögét hívjuk akceptancia vagy más néven határszögnek.

Optical Return Loss (ORL)

Optikai reflexiós csillapítás. Az optikai szálba csatolt fény reflektálódását fejezi ki. Reflexiót a törésmutató változása okoz, jellemzően például szálvégeken. Itt az optikai szálnak és a levegőnek az igen eltérő törésmutatója okoz meglehetősen nagy reflexiót. Ezt a jelenséget más néven Fresnel reflexiónak is nevezzük. Optikai távközlésben használt nagy teljesítményű lézeradók érzékenyek a reflexiókra, különösen hullámhossza osztásos rendszerek esetében, ezért az ORL mérése egyre fontosabb. Csökkenthető a reflexió ferde csiszolású (APC) optikai csatlakozók használatával.

Polarization mode dispersion (PMD)

Polarizációs módus diszperzió. Mivel a monomódusú optikai szálakban a módus diszperzió nem jelentkezik, az átviteli sebesség és távolság limitálásában a kromatikus és a polarizációs módus diszperzió szab határt. A nagysebességű (jellemzően 10Gbps feletti) átvitelek esetében a kromatikus diszperzió mellett a polarizációs módus diszperzió is jelentős szerepet játszik. A fény hasonlóan az elektromágneses hullámokhoz leírható két polarizációs sík “rezgésével”. Ezek a polarizációs síkok az üvegszálban terjedve különböző törésmutatójú közegekkel találkoznak, un. kettős törést szenved, így futási idejük is különböző lesz. Ez szintén a fényimpulzusok kiszélesedését, összemosódását, interferenciáját eredményezi.

Törésmutató (Refractive index)

A törésmutató egy dimenzió nélküli arányszám, amely azt mutatja meg, hogy az adott optikai szálban a vákuumhoz képest milyen fázissebességgel terjed a fény. Törésmutató (n) = vákuumban mért fénysebesség (c) / szálban mért fénysebesség (v). Optikai szálak hosszának méréséhez tudnunk kell az adott szál törésmutatóját.

VCSEL

Vertical-Cavity Surface-Emitting Laser, azaz függőleges rezonátorú felület sugárzó lézer. Sok előnye van a “hagyományos” oldalsugárzó lézerrel szemben, mint pl. a lényegesen alacsonyabb ára. Széles körben alkalmazzák pl. 850 nm-es hullámhosszú multimódusú SFP modulokban, azonban optikai összeköttetések mérésére a szabványok (ANSI/TIA-568-C, ISO/IEC 11801 és EN50173) nem engedélyezik a használatát, mert túl nagy a spektrális sávszélessége.

Javaslatom van a szótár bővítésére!

Ha hasznosnak találod a bejegyzést segíts másokat, hogy értesüljenek róla.